2013. november 19., kedd

Dubai a se nem délkeleti, se nem ázsiai

November 17-én következő állomásunkra érkeztünk a hazafele vivő úton. Katmanduból Dubai-ba repültünk több száz nepáli vendégmunkás, egy svájci turista lány és egy alabamai hegymászó nyugdíjassal egyetemben.

A svájci lánnyal Katmanduban ütöttük el a repülőre való várakozási időt beszélgetéssel. Kiderült felkészületlenül érte Nepál elmaradott helyzete és meglepődött amikor a két hetes túrázása után hotelében ugyanolyan helyzet várta, mint a hegyekben. Hotelében se volt meleg víz és az áram is csak időközönként mutatta meg magát. Az ingyenes masszázs és pezsgőfürdő, amit a hotel reklámozott a web oldalán, nemhogy ingyen, de egyáltalán nem voltak elérhetőek, mert ezek a szolgáltatások egyáltalán nem léteztek a szállásán. Svájci útitársunk nagyon várta már, hogy Zürich-i otthonába végre a megszokott kényelmében térjen nyugovóra.

Dubai impozáns épületeit a várost átszelő magas vasúttal és gyalog látogattuk meg. Meglepődtünk, hogy mekkora távolságok léteznek ebben a városban. A város gyakorlatilag egy 1.5 km-es sáv a tenger és a sivatag között, de viszont legalább 80 km-en keresztül húzódik. De azt sejtettük, hogy a város végében is már a sivatag az úr, ami így is volt. Az egész város ember építette remekművekből áll, de valahogy olyan érzésünk volt, hogy nem fenntartható az építkezés és fejlődés amit itt műveltek. Az anyatermészet bármikor újra visszaigényelheti ezt a területet és sivataggá változtathatja.

Dubai-i városkép 1
Dubai-i városkép 2
Dubai-i városkép 3
Sivatag a város szélén 1
Sivatag a város szélén 2
Burj Khalifa
Dubaí strandjai gyönyörűek, bevásárlóközpontjai és hoteljei pazarak. Az Egyesült Arab Emirátus-i lakosoknak itt sí- és korcsolyapályájuk is van és magukénak tudhatják a világ legmagasabb épületét, a Burj Khalifa-t, ami egy impozáns 829.8 m magas épület. Viszont annyira öncélúnak és erőltetettnek tűnt számunkra ez a város és építményei, hogy nem vettük fel kedvenc városaink listájára.


Lábáztatás a Perzsa öbölben
Lubickolók a Perzsa öböl vizében
Futurisztikus városkép Dubai magasvasútjáról

2013. november 17., vasárnap

Mélyturizmus Katmanduban

November 14-ét és 15-ét Katmandu nevezetességeinek meglátogatásával és ajándék vásárlással töltöttük. Végigjártuk a Lonely Planet által ajánlott katmandui turista útvonalat, ami budhista és hindu kegyhelyek, választási gyűlések és piacok mellett haladt.

Friss termények őstermelőktől
Nepáli tarisznyával a nepáli sztúpa előtt
Ima malom és malmozó
Fűszerek minden mennyiségben és válogatott szagokkal
Hétköznapi sürgés-forgás
Tehenek, galambok és pagodák
 

Sétánk során találkoztunk egy tehén borjúval, amely mély meditatív állapotban pihent az országút közepén, miközben teherautók, taxik, motorok és biciklisek kerülgették. Európai szemmel nézve hihetetlen ez a lélekjelenlét a barom részéről.

Néhány sarokkal odébb egy angolul kitűnően beszélő kis növésű bizsu árussal beszélgettünk a nepáli politikai helyzetről. Szerinte a választásoknak sok jelentősége nincs, mivel India fog báb kormányt alakítani és ez továbbra is Nepál fejlődésének kerékkötője lesz. Elmondása szerint nepál vízerőművei annyi áramot termelnek, amit ha világpiaci áron értékesítenének, akkor Nepál kitörési pontja lehetne a szegénységből, de ez ütközik India érdekeivel, tehát marad a jelenlegi reménytelen helyzet.
Nyaklánc, karperec és összeesküvés elmélet
Színes ruhák és az ázsiai legendás tisztaság az utcán
Kristálytiszta himalájai patak Katmanduban
Mélyturizmusunk akkor kezdődött, amikor letértünk a Lonely Planet könyvecske által kijelölt turista ösvényről és megpróbáltuk saját kútfejünkből megkeresni az utat a Majom Templom felé. Persze gyorsan eltévedtünk Katmandu lakóházai között, és ráadásul egy patakocskán is át kellett kelni. De ahol nagy a szükség, ott közel a segítség. Éppen amikor a patakocskát méregettük, hogy átugorni vagy megkerülni egyszerűbb, meglátta tanácstalanságunkat egy nepáli suhanc, és felajánlotta megmutatja hol ugorjuk át. Mivel épp a patak másik oldalán volt a háza meghívott nézzünk be hozzá, és megnyugtatott később megmutatja a Majom templom felé vezető utat is.

Megörültünk a lehetőségnek, hogy beleláthatunk egy nepáli család mindennapi életébe ezért elfogadtuk a meghívást. Egy alacsony csupasz tégla épület felső emeletére másztunk fel, amire egy hevenyészett rizs zsákokból készült lépcső vezetett fel. Nepáli haverunk szobája tiszta és nagyon kicsi volt. Hugicái éppen mostak. Vendégeskedésünk közben kiderült, hogy a suhanc neve Shivi, 23 éves és nős. Kedvencei a Pókember és Michael Jackson. Idegen országok pénzjegyeit gyűjti. Nős. de feleségével nincs megelégedve mert az visszaköltözött az anyjához és mert felesége írástudatlan. Megigértük neki, hogy a Facebook-on bejelöljük egymást mint barátok, mert ez számára nagyon fontosnak tűnt. Habár bevallotta ritkán jut számítógép közelébe, amin a Facebook-ot tudja használni, mivel se gépe se okos telefonja nincs. Shivi egyébként hallás sérült, de kitünően beszélt és értett angolul. Csak éppen írásban lehetett neki ˝mondani˝ valamit, amire Ő szóban felelt.

Shivi és unokatestvére egész délután velünk tartottak, és készségesen kalauzoltak a Majom Templomhoz. Megmutatták a legközelebbi bank automatát, és folyamatosan anyanyelvükön zavarták el a kéregetőket a közelünkből. Így profitáltunk Nepálban az ország gazdasági fejletlenségéből, mivel Shivi és unokatestvére azért tudtak velünk foglalkozni egy hétköznapi napon munkaidőben, mivel mindketten munkanélküliek. Mikor megkérdeztük mivel hálálhatnánk meg segítségüket, akkor egy-egy fa golyókból készült nyakláncot kértek, amit büszkén nyakukba akasztottak miután elbúcsúztunk tőlük. Felnőtt férfiakat még nem láttunk ennyire örülni egy 80 cent értékű bizsunak.

Shivi és Vili

Shivi hugicái éppen mosnak a mosókonyhában
Majom templom részlet

Katmandu madártávlatból
Hindu bálványok
Sztúpa szemekkel és ima zászlókkal
Nepáli látkép
Befejezésül itt egy videó, amit a taxiból vettünk és talán átadja a katmandui közlekedés élményét:


2013. november 15., péntek

Nepál a választások előtti ország


November 14-én délután landoltunk Katmanduban, Nepál fővárosában. Csodálatos volt nézni a hegyvonulatokat leszállás közben.

A repülőgépen mellettünk ült egy ausztrál sárkányrepülős lány, aki azért indult a hegyekbe, hogy hobbijának hódoljon. Felvilágosított, hogy Nepálban éppen polgári engedetlenség tört ki, ami miatt zavargásokra számíthatunk. A reptértől hotelünkig érezhető is volt fokozott rendőri jelenlét, ami viszont furcsa volt, hogy gumibotok helyet fa husángokkal voltak felfegyverkezve. Néhánynak géppisztolya is volt, de nem mindnek. Később megtudtuk, hogy a zavargásokat a maoista párt szítja, mivel Nepálban általános választások lesznek november 19-én, amit ez a párt nem szeretne látni.

Katonai jelenlét Katmandu belvárosában
Rendőr fahusánggal és riksával
Nepálból egy kicsit felkészületlenek voltunk, mert ami nyomort az útszélén láttunk a reptértől a hotelig abból először azt hittük Afganisztánban landoltunk. Nem is jártunk messze az igazságtól, mert az egy főre eső GDP mutató alapján Nepál Afganisztánnal és Haiti-vel van egy ligában. Laosz, Kambodzsa és Banglades egy főre eső GDP-jéről Nepál egyelőre csak álmodni mer, habár turizmusa jelentős, mivel a világ 10 legmagasabb hegyéből 8 itt található, a Mount Everest-et beleértve

Miután elfoglaltuk szobánkat, elindultunk felfedezni a várost és megkóstolni a helyi ételeket, mert a repülőn csak magvakat és szárított gyümölcsöket falatoztunk. Be is tértünk egy közeli étterembe, ahová többnyire helyiek járnak és megkóstoltuk a nepáli nemzeti eledelt, a momo-t. Ez egy kínai töltött tészta indiai fűszerezéssel. Mivel Nepál földrajzilag Kína és India közé ékelődött, ezért nem meglepő a két konyhaművészet találkozása.
Nepáli csipegetős
Momo, a nemzeti eledel
Teli hassal megjött a kedvünk, hogy felkutassuk a közeli bazársor kínálatát. Kézzel festett budhista és hindu vallási jellegű képek, hegymászás kellékek, ezüst ékszerek, sálak, sapkák, kesztyűk, teák, táskák, füstölők a legtöbbet kínált portékák. Ahogy kerülgettük a motorokat, autókat, riksákat és más járókelőket, hogy találjunk egy működő bank automatát, találkoztunk egy fiatal norvég lánnyal, aki nepáli árva gyerekeknek vásárolt volna meleg ruhákat. Persze ő is csak akkor, ha talált volna működő bank automatát. Amíg együtt keresgéltük a pénzkiadó gépeket, elmesélte, hogy két hete van Nepálban egy árva gyerekeket befogadó menhelyen, és azon kívül hogy eleséget és meleg ruhát vásárol a gyerekeknek, fürdette is és tetű mentesítette is őket. Az önkéntes munkáját saját költségből állja és a menhelyük közelében robbant az egyik pokolgép, amit a választásokat mighiúsítani akaró erők robbantottak. Úgy tűnt, hogy a lány egy kissé megdöbbent a nepáli helyzeten, de bátran tette a dolgát. Meg is mondtuk neki, hogy bámuljuk az elszántságát.

Pihenés a nepáli lobogó árnyékában
Szent domb és szemét domb egymás szomszédságában
Zsuzsi és egy utcagyerek angry bird-özik
Magasfeszültség nepáli módra
Önkényuralmi jelképek a választási kampányban
Közben valamikori vietnámi útitársunk, Erika, jelentette, hogy legfrissebb blog bejegyzésében rólunk is írt, ami itt található:
http://herhappytrails.com/2013/11/13/lady-lady-where-you-from/

2013. november 14., csütörtök

Gyorsturizmus Malájföld fővárosában

November 13-án átröppentünk Kambodzsából Malajzia fővárosába, Kuala Lumpur-ba. Ezzel már hazafele vettük az útirányt. A hazautat több főváros érintésével terveztünk fapados repülőjáratokkal, így bepillantást nyerünk még néhány ország életébe.

Malajzia délkelet ázsia egyik fejlett állama, Szingapúrral együtt. A történelem során föderációba is tömörültek, de Szingapúr kilépett a szövetségből. Malajzia iszlám állam, habár szintén hinduizmussal kezdte és budhizmussal folytatta. Viszont állampolgárai vallás szabadságot élveznek. Tehát mindenki abban hisz, amiben akar. Lakossága tarka. Fele maláj, negyede kínai, a többiek bennszülöttek, indiaiak és egyéb.

Kuala Lumpur utcarészlet 1
Kuala Lumpur utcarészlet 2
Magasvasút ami behálózza a várost
Karácsonyi felirat az iszlám országban
Az útikönyvek szerint Malajzia állat- és növényvilága rendkívül tarka, és változatos. Sajnos mi ebből semmit se láttunk, a rövid látogatási időnk miatt, de viszont cserébe megnézhettünk egy modern ázsiai nagyvárost.

Kártyázó nők az étterem soron
Kuala Lumpur látképe a Petronas tornyokkal a háttérben
Malajziai nemzeti lobogó

Petronas tornyok és Zsuzsi
Kuala Lumpur azt a benyomást keltette bennünk, hogy ide száműzik a feleslegessé vált diplomatákat és vállalat vezetőket. Eléggé jellegtelen és unalmas város benyomását keltette bennünk első benyomásra. De véleményünk később se változott. A Petronas iker-tornyok meglátogatásán kívül más sok érdekességet nem tartogatott Kuala Lumpur. Valószínűleg ezért is építették a tornyokat, hogy legyen legalább egy nevezetesség, amivel turistákat csalogathatnak.  Viszont csak néhány évig tündököltek vele (1998 és 2004 között), mint a világ legmagasabb építményével, mert 2004-ben Taipei-ben (Kína) gyorsan készült egy még magasabb torony, a Taipei 101. 2010-ben pedig ezt is lepipálta a Burj Khalifa, ami Dubai-ban (Egyesült Arab Emirségek) található.

Durian gyümölcs, aminek fogyasztását kitiltották a szaga miatt hotelekből és buszokból Szingapúrban és Malajziában
Áram dugasz, amivel nem tudtunk mit kezdeni, mert se az európaival se az észak-amerikaival nem kompatibilis

2013. november 13., szerda

Kambodzsa a mosolyok országa

November 10-én buszra szálltunk Saigonban, hogy Phnom Phen-t érintve 14 órával később megérkezzünk Kambodzsa egyik legismertebb turistaközpontjába Siem Reap-be.

Kambodzsa egy hányatott sorsú állam, aminek népe, a khmer-ek, 500 éven keresztül a régió legerősebb birodalmát mondhatták magukénak. A 9.-től a 15. századig khmer királyok uralták délkelet ázsiát. Mígnem a thai és vietnámi szomszédokkal való folyamatos csatározások és környezeti katasztrófák térdre nem kényszerítették a valamikor hatalmas és erős khmer-eket. A történelem során Thaiföld és Vietnám komoly területeket csatolt el Kambodzsától. Például a Mekong folyó deltáját Vietnám szerezte meg, ezzel elvágva Kambodzsát a Dél-kínai tengertől. A 19. századtól Kambodzsa francia protektorátus alá kerül, ami 1953-ig tartott. 1975 és 1979 között a Vörös Khmer-ek uralma alatt 2 millió kambodzsai halt meg kivégzések, járványok és éhezés miatt. A Vörös Khmer-ek egy önellátó kommunista agrártársadalmat akartak megteremteni, ami miatt felszámolták az ország iparát és infrastruktúráját. Ezen kívül munkatáborokba terelték vagy kivégezték az értelmiségieket és a buddhista szerzeteseket.

Phnom Phen-i utcarészlet, amit busszal való átutazásunk során örökítettünk meg
Családi jelenet Kambodzsában
Utcai bizsu árus kislány 1
Utcai bizsu árus kislány 2
November 11-ét rászántuk Siem Reap városának felfedezésére. Siem Reap azért jelentős turistaközpont, mert tőle található néhány kilométerre ázsia legnagyobb templom együttese, az Angkor Wat, amit Angelina Jolie is népszerűsített a Lara Croft: Tomb Raider című filmben. Maga a város nagyon turistás az éttermeivel, szokásos ázsiai kirakodó piacaival és hoteljeivel. Ugyanúgy alig lehetett sétálni a városban a motoroktól és mozgó árusoktól, mint a többi délkelet ázsiai városban, de valami mégis más volt itt. Nehéz megfogalmazni, de a kambodzsaiak szívből jövő mosolya, kedvessége és szinte gyermekies őszintesége teljességgel meglágyított bennünket. Például az első piaci árusunk kuncogva elárulta nekünk, hogy amit kambodzsai emléktárgyként árul az többnyire kínából importált kacat, és csak néhány sálat tudunk nála venni amit valóban kambodzsai kézművesek készítettek.

Egyes turisták viszont szó szerint veszik a lazulást és meglágyulást Kambodzsában. Első esténket az Őrült Majom (Mad Monkey) nevű 30 alattiaknak ajánlott szállóban töltöttük, ahol a házirendbe beleírták, hogy hetente 2-3 fiatal meghal kábítószer túladagolásban. Az Őrült Majom szálló emiatt szigorúan tiltja mindennemű drogok használatát a szálló területén, ugyanis, háziszabályzatuk szerint: "az egész napjukat el szokta rontani ha nekik kell felhívni valaki szüleit, hogy gyermekük meghalt túladagolásban".

Zsuzsi fagyizik Siem Reap-ben
Siem Reap-i hentes
Siem Reap szórakozó negyede este
November 12-ét az Angkor Wat felfedezésére szántuk, ahove velünk tartottak újdonsült barátaink, egy ukrán származású Bostonban élő testvérpár, Ana és Dimitri, akiket még a Saigonból Siem Reap-be tartó buszon ismertünk meg.

Angkor Wat-ot a 12. században hindu templomként építették Visna istennő nagyobb dicsőségére. Falain a hindu mitológia elemei és történetei jelennek meg. A 14. századtól pedig buddhista templomként kezdett működni, amikoris a khmerek áttértek a buddhista hitre. Helyi idegenvezetőnket, akit egy órára béreltünk fel, hogy végigvezessen a fő templomon, megkérdeztük hogy hogyan is működik a két vallás megférése. Erre a válasza az volt, hogy a Kambodzsaiak hinduk, de inkább buddhisták. Náluk ez belefér, egyszerre hinduk is és buddhisták is.

Az Angkor Wat Kambodzsa nemzeti jelképe is. Zászlajukon, címerükön és pénzegységükön is megjelenik a templom. Habár pénzegységüket, a kambodzsai riel-t, Siem Reap-ben csak az USA dollár aprójaként használják. Ha 1 USD feletti ár van feltüntetve, akkor már dollárban kérik a fizetséget mindenhol. A bank automaták is USD-t adnak ki, és nem kambodzsai  riel-t.
Akgkor Wat és hagyományos khmer köszöntés
Romok és turista
Füstölő + vörös szalag a csuklóra + 1 dollár = szerencse
Rom templom + ázsiai karbantartás (mármint hiánya) + természet = építőművészet
Megilletődve a csodás őserdővel benőtt romok között
Dimitriékkel este még egy cirkuszi akrobata előadásra is eljutottunk. A cirkuszt egy alapítvány üzemelteti, amit hátrányos helyzetű fiatalok művészet terápiás kezelésére alapították külföldi non-profit szervezetek. Többnyire szegény családból származó fiatalok kapnak így kiemelkedési lehetőséget és országos elismerést előadóművészetük által. Az előadás után pedig elmentünk sörözni, természetesen az Őrült Majom tetőtéri strand bárjába, ahol homok a padlóburkolat.


Sörözés az Őrült Majomban a bostoni testvérpárral. Plusz egy hátizsákos lány Szingapúrból
Szerepcsere: turista vezetni tük-tük