Délkelet ázsiai kalandok: Mélyturizmus Katmanduban

November 14-ét és 15-ét Katmandu nevezetességeinek meglátogatásával és ajándék vásárlással töltöttük. Végigjártuk a Lonely Planet által ajánlott katmandui turista útvonalat, ami budhista és hindu kegyhelyek, választási gyűlések és piacok mellett haladt.

Friss termények őstermelőktől

Nepáli tarisznyával a nepáli sztúpa előtt

Ima malom és malmozó

Fűszerek minden mennyiségben és válogatott szagokkal

Hétköznapi sürgés-forgás

Tehenek, galambok és pagodák

Sétánk során találkoztunk egy tehén borjúval, amely mély meditatív állapotban pihent az országút közepén, miközben teherautók, taxik, motorok és biciklisek kerülgették. Európai szemmel nézve hihetetlen ez a lélekjelenlét a barom részéről.

Néhány sarokkal odébb egy angolul kitűnően beszélő kis növésű bizsu árussal beszélgettünk a nepáli politikai helyzetről. Szerinte a választásoknak sok jelentősége nincs, mivel India fog báb kormányt alakítani és ez továbbra is Nepál fejlődésének kerékkötője lesz. Elmondása szerint nepál vízerőművei annyi áramot termelnek, amit ha világpiaci áron értékesítenének, akkor Nepál kitörési pontja lehetne a szegénységből, de ez ütközik India érdekeivel, tehát marad a jelenlegi reménytelen helyzet.

Nyaklánc, karperec és összeesküvés elmélet

Színes ruhák és az ázsiai legendás tisztaság az utcán

Kristálytiszta himalájai patak Katmanduban

Mélyturizmusunk akkor kezdődött, amikor letértünk a Lonely Planet könyvecske által kijelölt turista ösvényről és megpróbáltuk saját kútfejünkből megkeresni az utat a Majom Templom felé. Persze gyorsan eltévedtünk Katmandu lakóházai között, és ráadásul egy patakocskán is át kellett kelni. De ahol nagy a szükség, ott közel a segítség. Éppen amikor a patakocskát méregettük, hogy átugorni vagy megkerülni egyszerűbb, meglátta tanácstalanságunkat egy nepáli suhanc, és felajánlotta megmutatja hol ugorjuk át. Mivel épp a patak másik oldalán volt a háza meghívott nézzünk be hozzá, és megnyugtatott később megmutatja a Majom templom felé vezető utat is.

Megörültünk a lehetőségnek, hogy beleláthatunk egy nepáli család mindennapi életébe ezért elfogadtuk a meghívást. Egy alacsony csupasz tégla épület felső emeletére másztunk fel, amire egy hevenyészett rizs zsákokból készült lépcső vezetett fel. Nepáli haverunk szobája tiszta és nagyon kicsi volt. Hugicái éppen mostak. Vendégeskedésünk közben kiderült, hogy a suhanc neve Shivi, 23 éves és nős. Kedvencei a Pókember és Michael Jackson. Idegen országok pénzjegyeit gyűjti. Nős. de feleségével nincs megelégedve mert az visszaköltözött az anyjához és mert felesége írástudatlan. Megigértük neki, hogy a Facebook-on bejelöljük egymást mint barátok, mert ez számára nagyon fontosnak tűnt. Habár bevallotta ritkán jut számítógép közelébe, amin a Facebook-ot tudja használni, mivel se gépe se okos telefonja nincs. Shivi egyébként hallás sérült, de kitünően beszélt és értett angolul. Csak éppen írásban lehetett neki ˝mondani˝ valamit, amire Ő szóban felelt.

Shivi és unokatestvére egész délután velünk tartottak, és készségesen kalauzoltak a Majom Templomhoz. Megmutatták a legközelebbi bank automatát, és folyamatosan anyanyelvükön zavarták el a kéregetőket a közelünkből. Így profitáltunk Nepálban az ország gazdasági fejletlenségéből, mivel Shivi és unokatestvére azért tudtak velünk foglalkozni egy hétköznapi napon munkaidőben, mivel mindketten munkanélküliek. Mikor megkérdeztük mivel hálálhatnánk meg segítségüket, akkor egy-egy fa golyókból készült nyakláncot kértek, amit büszkén nyakukba akasztottak miután elbúcsúztunk tőlük. Felnőtt férfiakat még nem láttunk ennyire örülni egy 80 cent értékű bizsunak.